Van aki hülyén születik, és van aki időközbe válik azzá... de végülis az eredményen ez mit sem változtat... 8-|

Álmos vagyok, de van egy olyan érzésem, hogy megint nem tudok elaludni... a tegnap éjjel 01:15 után pár perccel kiültem a lépcsőre mert nem tudtam aludni, és néztem, hogy hogy esik az eső, hogy villámlik, na meg hallgattam a fülsüketítő dörgést... de nekem ez tetszik. Míg mások menekülnek előle, s rémisztőnek tartják, engem ez az ami megnyugtat. Szóval nem kell senkinek kétsége legyen az ép eszem felől, hogy ilyesmire vetemedtem éjjel
Na meg volt időm gondolkodni ezen-azon-mindenen.Elképesztő, hogy egyesek mennyire megtudnak változni. Míg eddig csak ámultam és bámultam majdhogynem "rajongásig" rajtuk mert azt hittem, hogy ó igen bennük van valami más, nem mennek a többi után hanem van saját véleményük & saját életük, s nem mutatnak tükröt senkinek (mert úgy volt), most mind kezdenek besorakozni abba a bizonyos sorba... Kiábrándító ami azt illeti.
De ami azt illeti magamból is kiábrándultam kicsit (igen, én ilyet is tudok). Míg azt hittem, hogy tiszta lelkiismerettel engedtem el valakit, mert én mindent megtettem amit tudtam, nem rajtam állt, hónapok elteltével rájöttem hogy egy ló*faszt tettem meg mindent. Mindig kimondom a véleményem, annyit beszélek mint egy gép, ha fizetnének minden szavamért már milliomos lennék rég, de még ha csak mondatonként is fizetnének is elég lenne... és pont akkor, pont neki nem tudtam elmondani, hogy mi a szívem baja. Be kell látni én is defektes vagyok néha... s még lehetett volna ott mit mondani s tenni, s akkor lehet most nem itt tartanánk, ahol tartunk. Vagy lehet de... de lehet nem. Mentségemre szolgáljon, hogy benne is volt 1-2 defekt, vagy 3, 4,5,6..... no ez már mindegy mondjuk, de akkor is kis balf*sz voltam én is...;))
A másik meg ma tudtam meg (hál' Istennek), hogy jövőhéten megyek Kolozsvárra, s van hol dolgozzunk... yeppp, legalább ennyi jó összejött. Augusztus végéig, nem tudom, hogy bele tudok menni szeptemberbe is, mert 10.-én évnyitó, 9.-én már költözünk be az intribe, na de azt még meglátjuk... Régészeti ásatáson, remélem jó lessz, eddig csak azt hallottam róla.:) Addig is szabadulok innen, s addig se gondolkozok olyanon amin nem kéne, mert lassan már kinyírom magam a gondolataimmal... De hát ugyebár én profi vagyok a saját életem megkeserítésébe, miért is ne? x_X Na de mindenesetre várom, egy kis kizökkenés az eddigiekből jól jön, még mielőtt megkezdődik a suli és megyek vissza szembenézni minden bajommal, kudarcommal, multammal s minden széppel és jóval, amit egy bentlakás takarhat. De szerencsére ott vannak a barátok mindennap, akikkel mindig helyrepofozzuk egymást ha bajunk van.:D És végül is... az jó.:))